Iskolánk története

A kezdetek
Az 1945-ös év előtt Szentendrén nem volt gimnázium. A katolikus egyházközösség szervezésében 1938-tól működött egy magántanfolyamból továbbfejlesztett 8 osztályos gimnáziumi tanfolyam. 1947-ben, miniszteri rendelet alapján a gimnáziumi tanfolyamot átszervezték gimnáziummá. Az új gimnázium fenntartója a szentendrei katolikus egyházközség lett. 1948-ban államosították az iskolát, megszüntették a 8 osztályos rendszert. Így működött két évig, majd 1950-ben, a felsőbb állami és egyházi szervek megegyezése alapján a Ferences rendet bízták meg a gimnázium vezetésével.

Állami gimnázium Pest megyében csak Vácott működött, de az nagy távolságra voltn Szentendrétől és a szentendrei járástól. A legközelebbi Budapesten a Csokonai és a Martos Flóra gimnázium volt. A szentendrei tovább tanulni vágyó gyerekeket többnyire ez utóbbiba íratták be. A bejárás azonban igen hosszú időt vett igénybe. Felmerült hát az igény, hogy Szentendrének legyen egy olyan gimnáziuma a Ferences gimnázium mellett, ahová a más felekezetű vagy nem vallásos szülők is beírathatják gyermeküket. 1955-ben Szentendre megkapta a lehetőséget egy állami gimnázium létesítésére.

A Szentendrei Állami Általános Gimnázium 1955. szeptember 1-jén kezdte meg működését a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola épületében. Két gimnáziumi osztály indult, egy reál és egy humán tagozatú. A gimnáziumnak 5 tanára és 52 tanulója volt, az igazgató Dr. Mikulási Béla. Két év múlva a gimnázium átköltözött a volt református polgári iskola épületébe. Itt 4 tanterem és egy előadóterem állt a tanulók rendelkezésére. Természetes, hogy ez a gimnázium számára nem volt elegendő, ezért megindultak az új iskola építési munkálatai.

Az 1959/60-as tanévre elkészült az új gimnázium épülete, amelyet igen esztétikusan hozzáillesztettek a régi polgári iskola épületéhez. Az új épületben 8 osztályterem, 1 előadóterem és könyvtár került kialakításra.

A gimnázium igazgatója 1960. január 6.-án a Művelődésügyi Minisztériumhoz írt levelében kéri a gimnázium "Móricz Zsigmond Állami Gimnázium Szentendre" elnevezésének engedélyezését. Indoklásában az igazgató a következőket írta: "Leányfalun és Szentendrén jelentős a Móricz Zsigmond iránti tisztelet és megbecsülés. Móricz Zsigmond életének jelentős részét itt töltötte, kiemelkedő alkotásainak sorát itt írta."

Az ünnepélyes iskolaavatásra és névadó ünnepélyre 1960 április 4-e alkalmával került sor. Az iskolának ebben a tanévben 15 fős a tantestülete és 202 a tanulói létszám.



A fellendülés
Az 1961/62-es tanévtől Porpáczy István, matematika-fizika szakos tanár lett a gimnázium igazgatója. A fellendülés az ő igazgatósága alatt indult meg. (Kiemelkedő munkája elismeréseként kormánykitüntetésben részesült.) Az 1968/69-es tanévtől Kocsordi Károly lett a gimnázium igazgatója.

Ezekben az években nagy gondot okozott a zsúfoltság, melyet 1962-től enyhített az 5+1-es oktatási forma, amikor egy-egy osztály az üzemekben töltött el hetenként egy-egy napot. Egy osztály a Szentendrei Kocsigyárba járt, ahol a lakatos munkával ismerkedtek. A többiek a Budakalászi Lenfonó szövőműhelyében dolgoztak. Itt elméleti oktatás is volt.

Részben a szakmák miatti csekély érdeklődés, részben az országos irányelvek következtében, 1964-től újabb formáit vezették be a gyakorlati oktatásnak: a gyors és gépírást, valamint a műszaki rajzot heti két órában.
Az általános tantervű osztályok mellett 1965-től német, angol és matematika tagozatos osztályok indulnak.

Az 1972-es évben komoly nehézségek merültek fel az iskola életében: életveszélyessé nyilvánították a volt polgári iskolai szárnyat. Alatta évszázados pincerendszer üregei húzódtak, amelyek az épület süllyedéséhez vezettek. A régi épületszárnyat ezért le kellett bontani. Ezzel megszünt a gimnázium konyhája, ebédlője, három tanterme és néhány egyéb helysége. 1974 májusában felépült egy két és fél tantermes ideiglenes faház, majd 1975 januárjában egy ugyancsak faelemekből készült ebédlőhelység, amelyhez a régi garázst konyhává alakították át.

1980-ban ünnepelte a gimnázium a negyedszázados évfordulóját. Az évforduló alkalmából Móricz ösztöndíjat hoztak létre. Az alapítók az iskola tanárai, a Móricz család, a Városi Tanács, a Szentendrei Papírgyár és magánszemélyek. Azok a diákok, akik négy éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt értek el, példás volt a magatartásuk, és valamilyen tantárgyból vagy tantárgyakból országos szintű versenyen a döntőbe kerültek, tanulmányaik végén emlékplakettet és pénzjutalmat kaptak.

Az épületgondok már a 60-as évek végén felvettették egy új gimnázium építésének lehető ségét. Többféle elképzelés létezett, melyek közül végül a Püspökmajor (akkori Felszabadulás) lakótelep közelében tervezett elképzelés valósult meg. 1985-ben tehát a Móricz Zsigmond Gimnázium újonnan átadott épületében 16 osztállyal megkezdődött a tanítás. A gimnázium eddigi történetének legnagyobb létszáma –igaz a levelező tagozattal és az átmenetileg iskolánkban működő gépíró szakiskolásokkal együtt- az 1991/92-es és az 1992/93-as tanévekre jellemző, amikor évenként a gimnázium 20-20 osztályába 652, ill. 653 tanuló iratkozott be.

Az 1990-es évektől - az igényeknek megfelelően a négyosztályos képzést megtartva - lehetővé vált az emelt szintű ismereteket nyújtó reál, majd később a humán illetve nyelvi speciális osztályok választása. Ezek óra- és tantervét a gimnázium tantestületének szakmai munkaközösségei dolgozták ki. Egy-egy reál, humán, nyelvi és általános tagozatba jelentkezhetnek a nyolcadikos tanulók. A reál tagozaton belül műszaki, biológia-kémia és informatika, a humán tagozaton belül pedig közgazdasági és magyar-történelem csoportok indultak. Ezekbe az osztályokba olyan tanulók kerültek felvételre, akik az általános iskolában kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, és különösen érdeklődnek a reál, illetve a humán tantárgyak iránt. Az első két tagozatos osztály 1994-ben végzett. Mindkét osztály érettségi átlaga négy egész fölött volt, és az előző évekhez képest megduplázódott a felsőfokú intézményekbe felvett tanulók száma. Külön osztályban tanultak az angol vagy a német nyelv iránt érdeklődők.

 

(Szalainé Ficzere Júlia: A gimnázium története alapján)



Jelenkor

A kilencvenes években kialakult képzési struktúrában az ezredforduló környékén jelentkező - megerősödő új kihívások változtatásokat követeltek, így a tagozatos osztályokra épülő képzési rend megváltozott. Jelenleg 17 gimnáziumi osztályban tanulnak diákjaink. A belépő évfolyamokon négy osztály kezdi meg tanulmányait, ebből egy osztály (az E jelű osztályok) öt évfolyamos képzésben vesznek részt. A három négy évfolyamos osztály a korábbi tagozatos rendszer továbbörökítője: reál, humán, idegen nyelvi és általános tagozatokra járnak a tanulók, a tagozatokon belül csoportos képzést kapnak (magyar-történelem, média-kommunikáció, biológiai-kémia, műszaki-informatika, angol és német nyelvi csoportokban) kiemelt tantárgyaikból. Így mára a tagozat már nem azonos az osztály fogalmával. (Képzési rendszerünk részleteiről a honlapunkról szerezhet információkat.)
Ahhoz, hogy a képzési rend eredményesen álljon az oktatás szolgálatában, kisebb-nagyobb változtatások fokozatosan történnek rajta, a gimnázium tantestülete innovatív szemlélettel igyekszik megfelelni az elvárásoknak. A teljesség igénye nélkül példa lehet az innovációra a nyelvi képzés kínálatának bővítése – a német, francia, angol nyelv mellett az olasz is megjelent kínálatunkban, vagy olyan tagozatokhoz illesztett új tantárgyak megjelenése, mint a néprajz vagy a művészettörténet; megváltozott a dráma tantárgy oktatása – ezzel párhuzamosan a drámapedagógia erőteljesen megjelent nevelő munkánkban, vagy a végzős évfolyamokon moduláris rendszerben tanítjuk a filozófia - etika - társadalomismeret tantárgyakat.

A képzési szerkezet természetesen csupán csak egyik fontos eszköze a gimnázium nevelési-oktatási céljai elérésének. Egyik ilyen kiemelt célunk a tehetséggondozás, amelyet a tanórai tehetséggondozáson túl a tanulmányi versenyekre való sikeres felkészítéssel és bőséges tanórán kívüli szakköri, tanulmányi programokkal érünk el. Versenyeredményeink, elsősorban a természettudományok és az idegen nyelvek területén, kiemelkedőek. A legrangosabb középiskolai országos versenyeken (OKTV-k) rendszeresen eredményesen szerepelnek tanulóink az országos döntőkben. Versenyeredményeinkről részletesen is tájékozódhat honlapunkon. Iskolánkban minden októbertől bőséges szakköri kínálattal próbáljuk meg tanulóinkat a kötelező tanórákon is túl színvonalas, hasznos programokra rábírni, tehetségüket ezeken a programokon is kibontakoztatni. Többféle idegen nyelvet tanulhatnak térítésmentesen (olasz, japán, latin, francia stb), de természettudományos programok sokaságán (pl. Mindentudás Gimnáziuma programsorozat, ökológiai témájú foglalkozások), magyar és idegen nyelvű (angol, francia, német) színjátszó körökben is részt vehetnek vagy éppen tömegsport, vízitorna foglalkozásokon sportolhatnak.
Iskolánk szeretne aktívan résztvenni diákjai szociális kompetenciáinak, közösségben és közösségért való együttműködési készségeinek formálásában is. Az öntevékenységet, kreativitást, kötelességtudatot, felelős döntéshozatalra való képességet elősegítő programokat ezért is szervezünk és támogatunk. Az iskolában ezen programok egyik bázisa a Diákönkormányzat (DÖK), melynek saját irodája, honlapja (www.mzsgdok.hu), SzMSz-e van, és számos iskolai program egyik fő segítője – szervezője (pl. gólyanap, farsang, Activity Night, Mikulás napi és Bálint napi szívposta, végzős diákok faültetése az iskolakertben a Föld napján, önkéntességre épülő, jótékonysági akciók szervezése stb).

Nevelési céljaink elérése, diákjaink eredményes tanulmányai nem képzelhetők el a szülői ház támogatása nélkül sem. Aktívan működő Szülői Munkaközösségünk (SzMK) segítségével kérjük a szülők együttműködését, nevelési céljaink támogatását. Az SzMK maga is aktív programszervező: az évente megrendezésre kerülő Szülői Bál fő szervezője, de oroszlánrészt vállal az éjszakai sportolást és szellemi tornát jelentő Activity Night szervezésében, vagy akár pályaorientációs tevékenységünk segítésében is. A szülők alapította Év Tanára és Jó Tanuló – Jó Sportoló díjak átadása a Móricz Gálán az év egyik legemlékezetesebb pillanata.
Iskolánk kiemelten fontosnak tartja az intézményen kívüli kapcsolatainak építését is. Rendszeres résztvevői vagyunk Szentendre város közéletének. Számos szentendrei székhelyű intézménnyel van együttműködési megállapodásunk (pl. Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága), civil szervezetekkel alakítottunk ki kapcsolatokat (Öregdiák Egyesület, Rotary Klub, színjátszó és környezetvédelmi szervezetek). Kapcsolatrendszerünk építése azonban nem áll meg a város határainál (pl. rendszeres kapcsolatban vagyunk a British Council magyarországi szervezetével), sőt az országhatároknál sem (pl. évente utazunk ki a németországi Wertheim iskoláihoz, közös projekteket valósítunk meg a londoni Fortismere School-lal).
Egyszerre tekintjük munkánk elismerésének és újabb innovációs lehetőségnek azt a számos díjat, címet és kitüntetést, melyet az elmúlt években elnyert iskolánk: azt, hogy Ökoiskola lettünk, hogy a 17 magyarországi Kiváló Érettségi Vizsgaközpont egyikévé váltunk, vagy hogy több millió forint értékben nyertünk el hazai és európai uniós pályázatokat iskolafejlesztésre. Minden pályázatnál és díjnál azonban nagyobb elismerés és felelősség számunkra, hogy évek óta 2,5 – 3-szor többen jelentkeznek iskolánkba a férőhelyek számánál, ami egyszerre jelenti gimnáziumunk elismertségét és alapozza meg további fejlődésünket.