Képzési rendszerünk

Képzési rendszerünkről Pedagógiai Programunk nyújt részletes tájékoztatást. Ez az összefoglaló gimnáziumunk képzési rendszerének, szerkezetének legfontosabb sajátosságait mutatja be.

 

Képzési szerkezet a pedagógiai célok szolgálatában

Alapvető képzési célunk a színvonalas középfokú oktatás korszerű és igényes ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. E cél megvalósításának érdekében és eszközeként a differenciálás és a speciális képzés lehetőségeit hangsúlyosan vesszük figyelembe. Tanulóink érdeklődésük, felvételi eredményeik és oktatásszervezési lehetőségeink figyelembevételével nyernek felvételt, illetve kerülnek be

  • öt vagy négy évfolyamos gimnáziumi osztályba,
  • tagozatokra (más szóval tanulmányi területekre) és
  • csoportokba.
     

A Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium négy és öt évfolyamos képzést folytató gimnázium. A négy évfolyamos gimnáziumi osztályainkban a tanulók– a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő tagozatokon tanulhatnak:

·         Reál,

·         Humán,

·         Idegen nyelvi,

·         TanDem

·         általános tagozat sport specializációval

A sport specializációjú általános tagozat nem képezi a gimnázium képzési rendjének állandó részét. Az intézmény fenntartja magának a jogot, hogy a rendelkezésre álló személyi és tárgyi erőforrások, illetve a tagozat iránti érdeklődés feltérképezése után döntsön arról, meghirdeti-e az adott tanév felvételi tájékoztatójában ezt a tagozatát.

 

1.) Képzési sajátosságok reál tagozaton (négy évfolyamos képzés)

A reál tagozatot azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a természettudományok iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek. Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat az agrár, egészségügyi, gyógypedagógiai, informatikai, műszaki, természettudományos szakcsoportok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak az egyes csoportoknál részletezettek szerint a matematika, fizika, kémia, biológia és informatika. A tagozaton belül a tanulók a gimnáziumba megküldött jelentkezési lapjukon jelölt szándékuk szerint két csoport közül választhatnak:

*              MŰSZAKI – INFORMATIKA CSOPORT   

Ajánljuk a műszaki pályákra, tudományegyetemek és főiskolák matematika és/vagy fizika és/vagy informatika, programozás szakjaira készülő tanulóknak.    

A képzés sajátossága: magasabb óraszámú matematika-, fizika- és informatikaoktatás. Felkészítés emelt szintű érettségire.

A képzési rend egységes négy évre szóló program.

*              BIOLÓGIA-KÉMIA CSOPORT   

Ajánljuk biológia vagy kémia iránt fokozottan érdeklődő, orvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, agrár- vagy erdőmérnöki, biológusi, környezetvédelmi, egészségügyi, vegyész vagy pedagógus pályára készülő tanulóknak.

A képzés sajátossága: magasabb óraszámú matematika, biológia- és kémiaoktatás. Felkészítés emelt szintű érettségire.

 

2.) Képzési sajátosságok humán tagozaton (négy évfolyamos képzés)

A humán tagozatot azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a humán tárgyak iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek.  Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat a bölcsész, jogi, tanári, tanítói és óvodapedagógusi szakirányok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak az egyes csoportoknál részletezettek szerint: magyar, történelem és mozgóképkultúra és médiaismeret. A tagozaton belül a tanulók a gimnáziumba megküldött jelentkezési lapjukon jelölt szándékuk szerint két csoport közül választhatnak.

*              MAGYAR-TÖRTÉNELEM CSOPORT      

Ajánljuk olyan humán érdeklődésű tanulóknak, akik jogi, államigazgatási, tanári és bölcsész pályára készülnek.

A képzés sajátossága: magasabb óraszámú magyar- és történelemoktatás. Felkészítés emelt szintű érettségire.

*              MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ CSOPORT   

Ajánljuk olyan humán érdeklődésű tanulóknak, akik jogi, tanári, bölcsész, művészeti pályára, kommunikáció szakra készülnek.

A képzés sajátossága: magasabb óraszámú magyar- és médiaoktatás. Magyar nyelv és irodalomból felkészítés emelt szintű érettségire, médiaismeretből középszintű érettségire.

A 2017. évtől a humán tagozat képzési rendjét némileg módosítottuk. A tanulók oktatásában hangsúlyosabban jelennek meg a tagozat irányának megfelelő tömbösített gyakorlatközpontú- és projektfoglalkozások. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanévet a tanulóknak három szakaszra osztjuk és így „harmadévente” az egyik tanítási nap végén vesznek részt olyan tömbösített órákon, melyek nem tanórai keretben történnek. Így pl. meseterápián, régészeti v. néprajzi gyakorlatokon, külső helyszíneken tartott (hírlapok, elektronikus szerkesztőség vagy rádióadóknál) foglalkozásokon vesznek részt.

 

3.) Képzési sajátosságok a négy évfolyamos idegen nyelvi tagozaton

Az idegen nyelvi tagozatokat (angol és német tagozat) azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek az idegen nyelvek iránt, az általános iskolai tanulmányaik során angol vagy német nyelvből kimagaslóan teljesítettek, de a tagozati nyelvből még nincs középfokú nyelvvizsgájuk (a tagozat kimeneti célja ugyanis a középfokú nyelvvizsgának elismert emelt szintű érettségi letétele). Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat bölcsész szakcsoportok vagy a gazdasági szakcsoporton képzelik el. Kiemelt tárgyak az egyes csoportoknál részletezettek szerint az idegen nyelvek. A tagozatokra felvételi eredményeik alapján kerülnek a tanulók.

*              ANGOL TAGOZAT       

Ajánljuk az angol nyelvet már ismerő, jó nyelvérzékű tanulóknak. A tanulók angol nyelvből felkészítést kapnak az emelt szintű érettségire. (Azaz a középfokú B2 komplex nyelvvizsga szintjére. A képzés sajátossága a négy éven keresztül emelt szintű angol nyelvi képzés. A tanulóknak a négy év alatt heti 6 - 6 - 6 - 5 angol nyelvi óra biztosítja, hogy elérjék a legalább B2-es nyelvi szintet. Négy évfolyamos gimnáziumok között ez a legmagasabb óraszámú képzés.

*              NÉMET TAGOZAT

Ajánljuk a német nyelvet már ismerő, jó nyelvérzékű tanulóknak. Német nyelvből felkészítés emelt szintű érettségire. A képzés sajátossága: négy éven keresztül emelt szintű német nyelvi képzés. A négy évfolyamos német tagozat nem indul minden tanévben. Az aktuális év felvételi tájékoztatójában lehet tudomást szerezni arról, hogy az adott tanévben, lesz-e ilyen tagozatunk.

 

4.) Képzési sajátosságok a TanDem tagozaton (négy évfolyamos képzés)

A Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium a négy évfolyamos képzési rendszerének keretei között 2017/18. tanévi indulással egy új tanulmányi területet hozott létre TanDem néven. A 21. századi iskolát, a korszerű oktatási módszereket hangsúlyosan megjelenítő tagozat jellemzői a következők:

 

Ezen a tagozaton kiemelt pedagógiai céljaink és feladataink:

a)     A gondolkodásfejlesztés, a kreativitásfejlesztés előtérbe helyezése. A gyakorlatias, problémák megoldására képes tudás, a vállalkozói kompetenciák megszerzésének támogatása.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Kommunikációfejlesztés szakórákon és egyéb foglalkozásokon. (Az én-üzenetek szerepének megértése, alkalmazása; az írásbeli kommunikáció és a szóbeli kommunikáció fejlesztése; prezentációkészítés és a nyilvános beszéd gyakorlása stb.)
  • Kreatív gondolkodási technikák elsajátíttatása és gyakorlatok szakórákon és egyéb foglalkozásokon.
  • Az iskolai és otthoni feladatokban a projektek, gyakorlatias feladatok előtérbe helyezése.
  • A grafikus jegyzetelés és naplóvezetés program alapjainak elsajátíttatása.
  • Tanulásmódszertan tanítása, gyakorlása. Tanulási stratégiák kialakíttatása.

 

b)   Szociális kompetenciák fejlesztése. A tanulók legyenek képesek együttműködésre, csoportban dolgozásra. Tapasztalják meg, hogy egyéni céljaik megvalósítása is hatékonyabb, ha azt másokkal közösen, mások érdekeit is figyelembe véve teszik.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Olyan tanulói munkaformák, pedagógiai módszerek alkalmazása, melyek a tanulók együttműködésére építenek (csoport- és páros munkák, közös projektek, tanulópárok ösztönzése stb.)
  • Konfliktuskezelési megoldások tanítása, a sikeres kommunikáció alapját képező asszertív hozzáállás erősítése, kialakítása.

 

c)  Érzelmi intelligencia fejlesztése, az “érzelmi jóllét” megteremtése. A gyermek ismerje meg az érzelmek szerepét, legyen képes saját érzelmeinek kezelésére, mások érzelmeinek megértésre.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Empátiafejlesztő gyakorlatok és feladatok megjelenése a pedagógiai munkában.
  • Konfliktuskezelési technikák megismertetése.
  • Az indulatok, a düh kezelési módjainak megismertetése.
  • A tanulók önértékelési készségeinek fejlesztése.
  • Sikerélmény biztosítása.
  • Heti (rövid távú) tanulói, egyéni célokból kiindulva a kitartás fejlesztése annak érdekében, hogy céljaikat nehézségeken keresztül is valósítsák meg.

 

d)  A digitális kompetenciák fejlesztése. A tanulók tapasztalják meg, hogy az infokommunikációs technológia hogyan válhat hasznukra, hogyan támogathatja tanulásukat, céljaik  megvalósítását.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Infokommunikációs technológia (IKT) mindennapos használata a tanulói aktivitás fejlesztése érdekében.
  • Virtuális osztályterem alkalmazása.
  • Digitális tananyagok használata.
  • Olyan alkalmazások megismertetése, melyek elősegítik az érdeklődés felkeltését és az önálló tanulás igényének kialakulását.
  • A személyes kapcsolattartás elsőbbsége mellett legyen meghatározó az on-line kommunikáció tanár-diák, ill. diák-diák viszonylatban is.

 

e)   Teljesítményközpontúság támogatása. A tehetség felmérésével, támogatásával (a hiányterületek esetleges felzárkóztatásával) váljon értékké és örömforrássá az erőfeszítés, a tanulás és a továbbtanulás.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Tehetségfelmérés és személyes beszélgetések után tehetséggondozó órák tartása. A tanulónak választania kell tehetséggondozó foglalkozást, melynek kezdetekor személyes vállalásokat fogalmaz meg, szerződést köt tanárával.
  • Tanulóink a kötelező érettségi tantárgyakból elmélyítő - gyakorló foglalkozásokon vegyenek részt.
  • A 9-10. évfolyam alapozó képzése biztos alap legyen a két utolsó évfolyamon a továbbtanulásra való felkészítésre.
  • 12. évfolyamra a B2 szintű nyelvtudás biztosítása az első idegen nyelvből.
  • A kötelező érettségi tantárgyakból és egy választott tárgyból vizsgarendszer bevezetése a 9-10. évfolyamon 1 vizsga / 1 félév / tantárgy gyakorisággal (lásd: értékelési módszerek).

 

f)    Felelősségvállalás környezetünkért, környezettudatos gondolkodásmód.

ENNEK ÉRDEKÉBEN KIEMELT FELADATAINK:

  • Az ÖKOISKOLAI program megvalósításába be kell vonni a tanulókat, legalább két környezettudatos projekt vállalásával.
  • A közösségi szolgálat teljesítésekor meg kell jelenni a környezettudatos céloknak is

 

Alkalmazott módszerek és munkaformák

A TanDemen a tananyagot a hatályos kerettantervek alapján elkészült helyi tanterv határozza meg, amely nem tér el az iskola egyéb tanulmányi területein tanított tananyagtól. Alapelv viszont, hogy a pedagógusoknak élnie kell a tanterv által nyújtott szabadsággal és nem kell törekednie a tananyagtartalom maximális elsajátítására. Preferáljuk azt a tananyagszervezést, hogy a tanulóknak legyen ugyan rálátása a tananyag egészére, de inkább annak egy kiválasztott témakörében, tematikus egységében mélyüljenek el behatóbban, mint az éves tananyag egészében próbáljanak azonos szinten elmélyülni. A tananyag mennyisége helyett az elsajátított tudás mennyisége és alkalmazhatósága legyen az elsődleges.

Alapvető eltérések a gimnázium további tagozataitól:

  • A tanulók otthoni feladatai minimalizálva vannak a 9-10. évfolyamon. Ezért viszont itt-tartózkodásuk mértéke nagyobb.
  • Célunk, hogy a kétéves alapozó szakaszban (9-10. évfolyam) a tanulók olyan biztos tudást szerezzenek -elsősorban az iskolai itt-tartózkodásuk során- melyre biztonsággal építkezhetnek a továbbtanulásra való felkészítésükkor a 11-12. évfolyamon.
  • Továbbtanulásra való felkészítésük során már nem nélkülözhető az otthon végzett munka, de az osztályban alkalmazott tanulásszervezési eljárások alapjaiban nem változnak meg.
  • A hagyományos házi feladatok eltűnésével párhuzamosan arra építünk, hogy a tanítási napok utolsó órájában a tanulók elmélyítik és gyakorolják a tanultakat, és a tanórákba is aktívabban kapcsolódnak be.
  • A tanulók céltudatosságának fejlesztése érdekében a 9. évfolyamon a tanítási hét nyitásaként az osztályfőnöki órákon a tanulók közösségi és tanulmányi célokat fogalmaznak meg, ezek teljesítését a tanítási hét végén értékelik.  
  • Az osztályfőnök munkáját a kilencedik évfolyamon közvetlenül segíti iskolapszichológus, a tanulókkal csoportosan is foglalkozik, segíti a közösségformálást, elvégzi a helyzetértékeléshez szükséges méréseket.
  • A tanulók 9-10. évfolyamon félévente vizsgáznak a kötelező érettségi tantárgyakból és egy szabadon választott tantárgyból. A vizsgákon előnyt élvez a szóbeliség, az ott kapott értékelés témazáró jegy formájában számít bele a tanuló félévi és év végi értékelésébe.
  • A tanórákon az egyéni szóbeli számonkérés háttérbe szorul, de minden órán nagyobb hangsúlyt kap az ismétlés, elmélyítés. A szóbeli feleltetést a vizsgarendszer és a kommunikációfejlesztés pótolja.
  • Az alkalmazott pedagógiai módszerekben nagyobb hangsúlyt kap a szociális tanulás, a munkáltatás, a projektszemlélet kialakítása.
  • Jobban építünk a tanulók együttdolgozására a tanórákon kívül is. 9-10. évfolyamon pedagógusi támogatással tanulópárok jönnek létre. Ösztönözzük a tanulópárok működését a két felsőbb évfolyamon is, de itt már az önszerveződésre építünk.  
  • Az e-tananyagok szerepe megnő, a papír alapú tananyagok mennyisége csökken, az on-line kommunikáció jelentősége (pl. virtuális osztályterem alkalmazásával) nő.

Értékelési módszerek

A TanDem tanulmányi területen alkalmazott értékelési elvek megegyeznek a Pedagógiai Program 21. fejezetében foglaltakkal. Az ott leírtak a következőkkel egészülnek ki.

  • A szóbeli kommunikáció a tagozaton ugyan sokkal hangsúlyosabb, mint a frontális munkaformára építő tanórákon, de az óra eleji szóbeli számonkérés (felelet) a tanítási órákon háttérbe szorul. A tanulói tudásnak szóban való bemutatása, prezentálása a szóbeli vizsgákon történik, illetve a tömbösített tanórák keretei között.
  • A tanulók 9-10. évfolyamon félévente a kötelező érettségi tantárgyakból és egy szabadon választott tantárgyból vizsgáznak. A vizsgákon hangsúlyos a szóbeliség. A vizsga érdemjegye témazáró dolgozatnak megfelelő súllyal számít be a diák félévi és év végi értékelésébe.
  • A házi feladatok 9-10. évfolyamon jelentősen háttérbe szorulnak. Az otthon elvégzendő feladatok elsődleges helyszíne a virtuális osztályterem, amely lehetőséget ad az osztály tanulóinak on-line együttműködésére és a pedagógussal való on-line együttműködésre is. Az otthoni feladatok között megjelennek a projektmunkák, kutatómunkák is, melynek produktumait a tanulónak - tanulócsoportoknak be is kell mutatni.
  • Az értékelésben kiemelt helyet foglalnak el az önértékelés különböző formái. A reális önértékelés képességének és igényének fejlesztésére fokozottan törekszünk.

 

 

5) Képzési sajátosságok az öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyammal működő idegen nyelvi tagozatokon

Az öt évfolyamos idegen nyelvi tagozatokat (angol és német tagozat) azoknak a diákoknak javasoljuk, akik fokozottan érdeklődnek az idegen nyelvek iránt, az általános iskolai tanulmányaik során angol vagy német nyelvből kimagaslóan teljesítettek, de a tagozati nyelvből még nincs középfokú nyelvvizsgájuk (a tagozat kimeneti célja ugyanis a középfokú nyelvvizsgának elismert emelt szintű érettségi letétele).

  • A képzés oktatási céljai az öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyammal működő idegen nyelvi tagozatokon:

-          Az öt év során a tanulók felkészítése az emelt szintű érettségi vizsgára idegen nyelvből. Cél: az első idegen nyelvből, lehetőleg a harmadik tanév végére, a tanulók minimum 60 %-a, tegyen vagy középfokú nyelvvizsgát (B2 komplex szint)vagy emelt szintű érettségit. A képzés végére általában valamennyi tanuló megszerzi a B2-es szintű nyelvtudást.

-          A harmadik év után a tanulók emelt óraszámban tanulják második idegen nyelvüket, annak érdekében, hogy lehetőségük legyen ebből a nyelvből is a B2 szintű nyelvtudás megszerzésére. Ennek érdekében a két utolsó évben a második idegen nyelv oktatása kötelezően emelt óraszámban történik.

-          Az informatikai ismeretek emelt szintű oktatásával magas szintű informatikai jártasság megszerzése. (A tanulók előrehozott érettségi vizsgát tehetnek informatikából, jeles eredmény esetén ez megfelel az ECDL vizsga összes moduljának.)

-          A tagozati specializáció széles kínálatának megteremtésével 11-12. évfolyamon intenzív felkészítés a felsőoktatási tanulmányokra.

  • A képzés jellemzői az öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyammal működő idegen nyelvi tagozatokon:

-          A tanulók három éven keresztül emelt szinten tanulják első idegen nyelvüket, majd nyelvvizsgát vagy ezzel egyenértékű előrehozott emelt érettségit tesznek. Középiskolai éveik során így államilag finanszírozott képzésben kaphatják meg a diploma megszerzéséhez is szükséges nyelvvizsgát. A negyedik évtől első idegen nyelvüket a szinten tartáshoz szükséges óraszámban tanulják. Második nyelvükből viszont a harmadik évtől emelkedik óraszámuk, a nyelvvizsga szintjére készülnek ebből a nyelvből is.

-          Emelt óraszámú informatikaoktatásuk három éven keresztül zajlik, ennek befejezése után előrehozott informatika érettségit tesznek, megszervezzük számukra az ECDL-vizsgáikat is. (Az informatika a továbbiakban választható/nem kötelező tantárgyuk lesz.)

-          Kilencedik nyelvi előkészítő évfolyamon matematikából és anyanyelvből a tanulók azonos szintre hozása, készségfejlesztése folyik, így kiemelkedően jó alapkészségekkel, „homogén” csoportként kezdhetik meg általános gimnáziumi tanulmányaikat, amely alapja a későbbi sikereiknek, és amelyre négy évfolyamos képzésben csak korlátozott lehetőségek vannak.

-          Az ide járó tanulók ezeken túl, a két utolsó évfolyamon további tantárgyak közül választhatnak emelt szintű oktatást. Így elkerülik a korai specializációt: 17-18 évesen választhatnak érdeklődésüknek, továbbtanulási terveiknek megfelelő képzést, így intenzíven és sikeresen készülhetnek főiskolai-egyetemi tanulmányaikra választott tantárgyaikból.

-          A képzés során kiemelt hangsúlyt kap a projektoktatás, a kompetenciaalapú oktatás és a tantárgyközi integráció.

-          A képzést kizárólag felsőoktatásba készülő tanulóknak ajánljuk!

 

A gimnáziumban tanított idegen nyelvek

A gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező. Az első idegen nyelv az általános iskolában már tanult nyelv, a második idegen nyelv az, amelyet a tanuló beiratkozáskor választ. Iskolánk specialitása, hogy nálunk a tanuló dönti el második idegen nyelvét, és meglehetősen sok nyelv közül választhat.

Első idegen nyelvek az angol vagy a német. Második idegen nyelv az angol, német, francia, olasz vagy orosz nyelv lehet. Öt évfolyamos képzésen az orosz és az olasz nyelv nem választható. A második nyelvek indulás minimális csoportlétszámhoz kötött, de az orosz kivételével általában minden évben indul valamennyi nyelv. Az orosz nyelv tanulásához nem minden évben van meg az induló minimális létszám, ezért az, aki orosz nyelvet jelöl meg második idegen nyelvként a beiratkozáskor egy másik nyelvet is meg kell jelöljön. Így amennyiben nincs meg a minimális csoportlétszám az orosz csoport indításához, akkor is egy általa választott nyelvet tanulhat.

 

 

Share