Bár a diákutaztatási projekteknek nem kedvezett ez az év, az élet nem állhat meg. Sem a kapcsolatépítés, sem a nyelvtanulás. Iskolánk 9. osztályos tanulói a második félévben részt vettek egy több, mint két hónapig tartó nemzetközi diákprogramban.
A program a Digital Learning Across Boundaries – eTwinning keretei között valósult meg, ahol a szentendrei diákokon kívül török, spanyol, olasz és lengyel középisolások vettek részt. Iskolánkból, néha egymást váltva, a 9. emelt nyelvi csoportból Bodnár Fiorella, Czeróczki Balázs, Lorencz Márton, Pásztor Lajos és Szolnoki Szabolcs, míg a nyelvi előkészítőből Demény Brúnó vett részt.
A korcsoport- és létszám szerinti válogatásban mi a törökországi Adana egyik középiskolájával kerültünk kapcsolatba. Már az első alkalom is nagy élmény volt, amikor a bemutatkozáskor kiderült, sok hasonló élményt, tapasztalatot tudnak a résztvevők megosztani egymással és hogy a földrajzi távolság nem feltétlenül jelent nagy kulturális különbségeket. Amit pedig találtunk, az érdekes és átgondolásra érdemes volt.
A heti egyszeri – néha több órás – találkozó minden alkalommal más tematikára épült. Egy internetbiztonsággal foglalkozó projektmunka leadása után beszélgettek többek között barátságról és kapcsolatokról, az iskoláról, ételekről és étkezésről, természeti környezetről, tudományról és technológiáról. A csoportok tanárai csak koordinátori szerepet töltöttek be, a háttérből kikapcsolt kamerával hallgatták az élvezetes angolsággal lefolytatott, sokszor igen mélyenszántó eszmecserét minden alkalommal. A tanulók segítségére volt egy több tucat kérdésből álló kérdéssor, de előfordult, hogy az intenzív beszélgetés alatt erről meg is feledkeztek. A témakörökhöz házi feladatok is kapcsolódtak, például jellemezni kellett megismert beszélgetőpartnerüket, be kellett mutatni az iskolát vagy éppen a tradicionális nemzeti ételeket, írni kellett fontos találmányokról. Így született például kitűnő „főzős-videó” angol nyelven vagy azóta a spanyol iskolákban felhasznált internetbiztonsági bemutató.
A projekt most egyelőre véget ért, de mindkét részről elhangzott a remény, hogy a kapcsolatoknak lesz még folytatása, illetve, hogy az interneten keresztül ezek addig is megmaradnak, folytatódnak – határok nélkül.
Bancsik Ágnes „kísérőtanár”