Iskolánk diákjai április utolsó hetében Franciaországba látogattak. Az autóbusznyi -elsősorban francia nyelvet tanuló- diákjaink útját Buttyánné Frajka Zita tanárnő, Fellner Máté és Váry László tanár urak szervezték. Élményeik bemutatására azt választották, hogy az utazás minden napját más és más résztvevő mutatja be naponta a honlapunkon.
A képgaléria folyamatosan bővül.
Párizs – 1. nap
21 óra buszozás után végre megérkeztünk Párizsba. A buszon a legtöbben még egy órát sem aludtak, de így is nagyon jól éreztük magunkat út közben. A hangos nevetésünket a körülöttünk ülők valószínűleg nem élvezték annyira.Utunk rögtön egy parkolóházba vezetett, mert a sofőröknek pihenniük kellett, hogy este el tudjanak vinni minket a szállásra. Itt lehetőségünk nyílt, hogy használjuk az ”elit” mosdót, ahol valahogyan emberi formát kellett öltenünk. Ezután kezdődött az igazi kirándulás. Az irányt rögtön az Eiffel-torony felé vettük. Felszálltunk a metróra, ahonnan pár perc után először láttuk meg a csúcsát. Ekkor többünk szeme is könnybe lábadt. Néhány megálló után leszálltunk. Kiléptünk az aluljáróból és nemsoká megláttuk azt, amire mindannyian vártunk. A látvány lélegzetelállító volt. Többen elkezdtek futni felé, és mindenki kezébe fényképező volt. Ezt a pillanatot valószínűleg sosem felejtjük el. Itt találkoztunk először a mini Eiffel tornyokat áruló színesbőrűekkel. Sokan vásároltak is tőlük, főleg Tibi, akinek lassan már több lett belőlük, mint az árusoknak. Az Eiffel-toronyra lifttel mentünk fel. Mi egészen a harmadik, de volt, aki csak a második szintig ment, Hangyát kivéve, aki a tériszonya miatt nem mert feljönni és lent maradt. A tetejéről az egész várost beláttuk. Gyönyörű volt, rengeteg képet készítettünk.
A következő program hajókázás volt a Szajnán. A hajóról egy csomó nevezetességet és hidat láthattunk (már aki nem aludt el). Ezután a Musée d’Orsey-t látogattuk meg. Itt rengeteg festményt láthattunk impresszionista és poszimpresszionista művészektől. Aznap a negyedik programunk egy kert volt. Itt is szabadon nézelődhettünk, mint az Eiffel-tornynál. Láthattuk a Gondolkodó ember szobrát és még számos másikat. Utolsóként az Invalidusok dómjához mentünk, hogy megnézzük Napóleon sírját. Nem sokkal később a busz oda jött elénk. A szállás felé útközben még megálltunk bevásárolni. 11 körül megérkeztünk Pommeuse-ra. Itt mindenki átvehette a házakhoz a kulcsokat. Legtöbbünknek a házak megtalálása majdnem fél órát vett igénybe, mivel a kemping nagyon nagy volt és könnyen el lehetett tévedni.
Az első napunk rendkívül fárasztó volt, ennek ellenére mindenki remekül érezte magát. Rengeteg dolgot láthattunk és életre szóló élményeket szereztünk.
Írta: Kővári Laura és Varga Viktória Domján Csenge és Varga-Király Dorottya segítségével
Párizs – 2. nap
Második napunkat, a versaillesi- kastélyban kezdtük. (Château de Versailles) Nagy szerencsénkre ezen a napon is nagyon jó idő volt, így a kirándulás is élvezetesebb volt. A buszon mindenki kapott egy papírt, ami azokat a nevezetességeket mutatta, amiket a kastélyban lehet megtekinteni. Amikor megérkeztünk, egy kisebb sor fogadott minket, de szerencsére gyorsan bejutottunk. Bejutásunk után, egy folyosón át, kiértünk a kastély előtti udvarra, ahonnan elindultunk, hogy megcsodáljuk az épületet belülről is. A szobák, és a folyosók egyszerűen csodálatosak. Minden szobáról volt írva pár sor, hogy mi miről híres. Mindig megtudtunk valami újat, és érdekeset. Szerintem egy kicsit sok volt a szín, pláne a tapéták színei. De ettől volt igazán gyönyörű és különleges minden. A szobákból az udvarra való kilátás még szebb volt. A hatalmas ablakok az udvarra nyíltak. A hatalmas terület, növényeket, szökőkutakat és még sok minden mást rejtett. Számomra hihetetlen volt.
Sétánk folytatódott. A mennyezetek freskókkal voltak díszítve, melyekről hatalmas csillárok lógtak le. A szobákban különféle festményeket tekinthettünk meg, melyek díszítésként szolgáltak. Megtekinthettük még a Tükörgalériát is, ami egyszerűen lélegzetelállító volt. Amikor végigjártuk a kastélyt, a kisudvaron bevártuk a többieket is, majd átmentünk együtt a nagyudvarra, ahol ismét szabadprogram volt, és végigjárhattuk a „kertet”.
A versaillesi programok után, visszaindultunk Párizsba, ahol további nevezetességeket néztünk meg. Egyenesen a La Défense-ba, Párizs modern negyedébe látogattunk. A felhőkarcolókkal, hatalmas irodaépületekkel teli városrész a régies belvároshoz képest olyan érzetet kelt,mintha nem is ugyanabban a városban lennénk .E negyed érdekessége, hogy itt található a modern diadalív, mely kapuszerű kialakításával jelképesen igazodik a Diadalívhez, és a Carrousel téren álló párjához. A modern diadalívet magunk mögött hagyva a Diadalívhez mentünk. Természetesen itt is volt szabadidőnk, hogy tüzetesen megvizsgáljuk és a Tanár úrral megkeressük Győrt (Raab) a diadalíven. Innen a Champs-Elysées-n végigsétálva a Louvre felé vettük utunkat. Szerencsére ide is könnyedén, várakozás nélkül bejutottunk és mehettünk is nézelődni. Természetesen, ahogy sokunknak, nekünk is a Mona Lisa-hoz vezetett első utunk. Igyekeztünk utána mindenből egy kicsit megnézni, mivel sajnos kevés időnk volt. Sajnos erre a helyre nem elég egy nap se!
A délutáni programok levezetéseképpen, este 9 óra magasságában buszra szálltunk és elindultunk, hogy megnézzük az éjszakai várost. Elsőként a diadalívnél álltunk meg. A műemlék tetejéről káprázatos kilátás nyílik a városra, innen tekinthettük meg az Eiffel tornyot éjszakai kivilágításában. Ezután Párizs művész negyedén mentünk keresztül, majd megnéztük a Moulin Rouge-t,mely a város egyik legismertebb szimbóluma.
Írta: Bauer Kitti, Borsódy Margit, Juraszek Zsuzsanna, Parilla Ramóna
Párizs – 3. nap
A 3. nap először Meaux felé vettük az irányt. Meaux a híres sajtjairól és mustárjairól híres. Nem is mi lettünk volna, ha nem bolyongtunk volna fel s alá csigatempóban. De minden rosszban van valami jó. Olyan édességboltba tévedtünk be, amit még életemben nem láttam. Megérintette szívem savanyú cukorburkát. Nem sok idő után Champagne vidéke következett. Az egész egy szőlőültetvény. Hihetetlen, végeláthatatlan szőlőmezők. Maga a falu, Hautvillers, olyan mintha nem élne ott senki, csak pár ember sürgött forgott az utcákon. Ezután Reims volt a következő állomás. Reims-i katedrális. Szépség, gótikusság és monumentalitás jellemzi. A festett ablakokon beszűrődő napsugarak világították meg utunkat az oltár felé. A szabadidő király volt, egy igazi francia kávézóban sziesztáztunk, végigjártuk az összes souvenir boltot, és a jó sok zsákmánnyal megpakolva, kimerülten, kellemes emlékképekkel átitatva indultunk a szállásunk felé. Talán ez az este volt az, amikor a legkorábban érhettünk a szállásunkra. Nagyon kellemes, családias hangulat alakult ki a rezidenciánkban. S mivel korán érkeztünk, a szállás által biztosított főzési lehetőséget kihasználva vacsorát is készítettünk. Mindenki segített a vacsora utáni pakolásban, hogy hamar ágyba bújjunk, de természetesen a sok látnivaló, s az élmények feldolgozása miatt az alvás nem mindig sikerült viszonylag korán, amit nem is bánunk, hisz életre szóló élményekkel gazdagodtunk.
Írta: Takács Viki
Folytatása következik….